Gasztroenterológia

A gasztroenterológia a belgyógyászaton belül a tápcsatorna megbetegedéseivel foglalkozó tudományág. Ide tartoznak a nyelőcső, a gyomor, a vékony-, és vastagbelek megbetegedései, valamint a máj és a hasnyálmirigy működészavarai.A betegségekhez társuló panaszok meglehetősen szerteágazóak lehetnek és igen gyakoriak. Kinek ne égett volna már a gyomra, vagy érzett hányingert. Ezek mellett azonban a hasmenés, a székrekedés és a puffadás is igen gyakran előfordul.

A népesség nagy része ki van téve a stressznek, kávét fogyaszt, esetleg dohányzik is, vagy fájdalomcsillapítót szed. Ezek mind rizikófaktorai a fekélybetegségnek. A gasztroenterológiához köthető azonban számos úgynevezett civilizációs ártalom is, így az elhízás és a cukorbetegség is. A tudományág az elmúlt években mind a terápia, mind a diagnosztika terén dinamikus fejlődést mutat. Az egyik legjelentősebbnek mondható fejlődés az endoszkópos diagnosztika területén zajlik. A gyomor-, illetve béltükrözésekkel az egész gyomor-bélhuzam áttekinthető sebészi feltárás nélkül, mely lényegesen kisebb megterhelést jelent a beteg számára. A beavatkozás során lehetőség nyílik szövettani mintavételre, akár terápiás beavatkozásra is (polipeltávolítás).

Hogyan történik egy vizsgálat?

A vizsgálatokra, kezelésekre történő előzetes bejelentkezésre Klinikánk recepcióján van lehetőség, személyesen, telefonon vagy e-mailben. Az első személyes megjelenéskor a beteget előbb a recepción nyilvántartásba vesszük, majd ezt követően munkatársaink a szakorvoshoz irányítják.A gasztroenterológiai szakvizsgálat során a szakorvos részletesen kifaggatja a beteget panaszairól. A kérdések első fele általában az általános panaszokra irányul.

Ezt követik az emésztőszervek működésére vonatkozó kérdések, illetve a beteg által szedett gyógyszerek kikérdezése. A kérdések egy része kényelmetlen lehet a páciensek számára (emésztéssel kapcsolatos kérdések), vagy ezeket túlságosan intimnek vélik, azonban feltétlen szükségesek, hiszen e nélkül az orvos nem juthat helytálló diagnózishoz.

A kérdések után következik a részletes fizikális vizsgálat. Ez az esetek legnagyobb részében általános belgyógyászati jellegű, az egész testre kiterjed. Az első találkozás során általában a szakorvos részletesen kivizsgálja a beteget, az ezt követő kontroll vizsgálatokon már inkább csak az állapot változására kell koncentrálnia, ezért ez rövidebb időt vesz igénybe.

A vizsgálatok és a panaszok függvényében az orvos további vizsgálatokat rendelhet el (pl.: labor, gyomortükrözés).

A fizetés a kezelést, vizsgálatot vagy konzultációt követően a recepción történik.

Mi a laborvizsgálat?

A vérben lévő anyagok értékes információkkal szolgálhatnak az orvos számára. A belgyógyászati kezelések célja sok esetben a vérben lévő anyagok szintjének normál értéktartományban tartása (pl.: vércukor, vérzsírok). Bizonyos enzimek szintje a máj, vagy a hasnyálmirigy működéséről adhat tájékoztatást. A fizikális vizsgálat és a laborvizsgálat együttesen sok esetben elegendő a diagnózis felállításához.

A nyelőcső, gyomor, nyombél vizsgáló módszere. Egyszerű, gyors, igen sok információt ad. A vizsgálat lényege, hogy egy hajlékony eszközzel, ami végén egy kicsiny kamera van, áttekintjük a jelzett emésztőszervi területeket. A vizsgálat során szövettani mintavételre, vagy esetlegesen terápiás beavatkozásokra is lehetőség van. A beavatkozás egyáltalán nem fáj, de sajnos kellemetlen. Kb. 3-5 percig tart. Végezhető helyi érzéstelenítésben (általánosan elfogadott), vagy igény szerint bódításban, altatásban. Természetesen ebben az esetben nem jár semmilyen kellemetlenséggel. A helyi érzéstelenítés során Lidocain permettel fecskendezzük le a torok, a garat nyálkahártyáját, ami sajnos sohasem ad teljes érzéstelenséget. A beavatkozás bal oldalfekvésben történik. Az eszköz lenyelése után, azt a vizsgáló orvos vezeti tovább a nyelőcső, gyomor, nyombél mentén. Kevés levegő hozzáadásával lehet a belső üregeket pontosan áttekinteni. Fájdalmat nem érez senki, viszont egy-egy öklendezés általában jelentkezik. A szövettani mintavételt a beteg nem érzi. Általában minden olyan esetben érdemes elvégezni, amikor a felső tápcsatorna megbetegedésére van gyanúnk. Szövődmény rendkívül ritkán jelentkezik, az is gyorsan elhárítható. Mind fiatal, mind idős korban elvégezhető.

A végbél és a vastagbél áttekintésére szolgáló vizsgálat. Egy hajlékony eszközzel, ami végén egy kis kamera található, a végbélen keresztül a vékonybél végéig lehetséges áttekinteni az alsó emésztőrendszert. Emellett kisebb beavatkozások is végrehajthatók. A vizsgálat közepes fokban megterhelő. Ahhoz, hogy az orvos pontosan lássa az esetleges elváltozásokat, ki kell tisztítani a vastagbelet. Ez a gyakorlatban hashajtást, illetve szükség esetén beöntéseket jelent. Manapság már rendelkezésre állnak kifejezetten erre a célra készített hashajtók és átmosó folyadékok. A vizsgálat a végbél helyi érzéstelenítésében, bódításban és altatásban egyaránt elvégezhető. A beteg testalkatától, a tervezett vizsgálati magasságtól függően érdemes ezt eldönteni. Általában 10-20 perc. Háton-, vagy oldalfekvő helyzetben történik. Gyakran vizsgálat közben is érdemes a beteg pozícióját változtatni. A vizsgálat közben levegő befújása és leszívása egyaránt történhet, de általában egy tompa puffadó kellemetlen teltséget mindig érez a páciens. Esetenként nagyobb fájdalommal is járhat, emiatt lehet szükség a bódításra, altatásra. Érdemes elvégezni minden olyan esetben, amikor a vastagbél, vagy a vékonybél utolsó szakaszára kiterjedő betegségre van gyanú. Kiemelt szerepe van a vastagbélrák szűrővizsgálataiban. Egyértelműen a leghatékonyabb megoldás a daganatok kiszűrésére, a jóindulatú daganatok eltávolítására. Kevés szövődménnyel jár. Esetlegesen a jóindulatú daganatok (polypok) levétele után jelentkezhet vérzés, vagy a bél kilyukadása (perforatio).

Gasztroenterológiai vizsgálat indokolt lehet bármilyen emésztéssel vagy emésztőszervekkel kapcsolatos panasz esetén. Enyhébb tünetek esetében is javasolt a kivizsgálás, mint pl. gyomorégés, hányinger, hasmenés, székrekedés, puffadás, enyhe hasi fájdalom, étkezés utáni túlzott teltségérzés, rossz szájszag, fokozott bélkorgás. Súlyosabb panaszok vagy figyelmeztető tünetek esetében feltétlen szakorvoshoz kell fordulni, ilyen lehet a nem kívánt fogyás, hányás, erős hasi fájdalom, nyelési zavar, abnormális széklet vagy emésztőszervi panaszokhoz társuló láz.

←Vissza a szakrendelésekhez